Ciucur Losonczi Antonius

Az idén februárban 89. életévébe lépő Szabó Tamás Kolozsváron él. Idős kora ellenére jó egészségnek örvend, korábban az Erdélyi Néprajzi Múzeum fotósa volt több évtizeden keresztül. 1933-ban született Aradon, majd a második világháborút követően a családjával a kincses városba költözött. 1954-ben elektroakusztikusként fejezte be iskoláit, 1955-től az akkor még csak Bolyai nevét viselő egyetem laboratóriumában kezdett el dolgozni filmoperatőrként és fényképészként. Először didaktikai kisfilmeket készített a munkatársaival közösen, azután pedig 8 milliméteres filmtekercsekre komolyabb dokumentumfilmeket rögzítettek, például a kolozsvári gyógyszerészeti múzeumról, vagy „az erdő hangjairól”. 1962-ben az Erdélyi Néprajzi Múzeumhoz „igazolt át” mint fényképész. Harminchét éven keresztül dolgozott ott: munkásságára jellemző, hogy amikor odament, a közgyűjteménynek 9 ezer negatívja volt, a nyugdíjba vonulásakor pedig már 45 ezer.

Ha megszorításokkal ugyan, de azért a kommunista rendszerben is lehetett utazni: így tett Szabó Tamás is, melynek köszönhetően nemcsak a munkája folytán, hanem a szabadidejében is elutazott a világ számos országába, még Kínába is. Volt, hogy feliratkozott az OJT által szervezett csoportos kirándulásokra, de legtöbbször csak beült 1300-as Daciájába, vagy felpattant a motorbiciklijére. Így jutott el például Kelet-Németországba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába.

Vincze Szabolcs szerkesztőségünknek azt nyilatkozta: ő Bánffyhunyadon él, a Kalotaszeg fővárosában, talán ezért is tartozik a kedvenc témái közé a néprajzi fotózás, a népi viseletek, mesterségek megörökítése. „Nálunk, Kalotaszegen napjainkban is élő hagyomány a népi kultúra” – fogalmazott. Mint mondta, 2020 elején vásárolta meg Szabó Tamástól negatívjainak gyűjteményét, a fotókat digitalizálta, most pedig szerinte eljött az ideje annak, hogy bemutassa ezeket a nagyvilágnak. Otthon neki különben 20 ezer negatívja van, a filharmóniában 50 fotót állított ki első helyszínként.

Nagyváradon két hétig marad a tárlat, érdekességként megemlítjük, hogy Kolozsváron csak ezután lesz közszemlére téve. Az egyik dokumentumfotón például az lett rögzítve az utókornak, ahogyan Feszt László festőművész kezet fog Ceaușescuval, a másikon Jean Marais korabeli francia filmcsillag látható a Tordai hasadékban. Egy felvétel az 1969. május 1-jei felvonulást örökítette meg a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) téren, a Román Nemzeti Opera előtt, egy másik pedig Kós Károlyt a Varjúvárban.